MAGYAR ÁLLATORVOSI PANTEON


Abonyi Lajos
Abonyi Sándor
Áldásy Pál
Ary István
Aujeszky Aladár
Azary Ákos




Abonyi Lajos
(1900-1978)
» életrajza (Fehér György)
» sírja

ABC

Állatorvosdoktor, a poliklinika vezetôje (1934-1936), majd 30 éven (1927-1957) át az állatkert állatorvosa is; a toxikológia elsô hazai megteremtõje, elismert kinológusként a kuvasz kutyafajta standardizálója. (FGY)



Abonyi Sándor
(1880-1930)
» életrajza (Fehér György)
» sírja

ABC

Bölcsészdoktor (1904), a M. kir. Állatorvosi Fôiskola nyilvános rendkívüli tanára. Az állattan, majd a szövettan tantárgy oktatója 1911-tól 1930-ig. Az egyik legalaposabb képzettségû, kiváló tehetségû magyar zoológus. (FGY)



Áldásy Pál
(1928-1988)
» életrajza (Fehér György)
» emléktáblája
ABC

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a Miskolci Állategészségügyi Intézet igazgatója. Bakteriológus, virológus kutató, a nyulak myxomatosis megbetegedése elleni Myxovac vakcina feltalálója. (FGY)



Ary István
(1903-1978)
» életrajza (Fehér György)
» sírja

ABC

Állatorvosdoktor, honvéd alezredes, az Állatorvostudományi Fôiskola katonai tanszéke katonai tagozatának vezetôje (1954–1956), a fôiskola, majd egyetem állategészségügyi igazgatási tanszékének adjunktusa (1956–1968). (FGY)



Aujeszky Aladár
(1869-1933)
» életrajza (Fehér György)
» arcképe (fénykép)
» Aujeszky az idõszaki kiállításban
» ravatala
» temetési menete elindul
» sírjánál
» emléktáblája
» szobra
» emlékérem
» Hőgyes-Aujeszky-emlékplakett
» sírja
» művei
» elsõ közleménye az álveszettségrõl
ABC

Orvosdoktor, állatorvos, a M. kir. Állatorvosi Fôiskola bakteriológiai intézetének egyetemi nyilvános rendes tanára és vezetôje 1907-tôl 1933-ig. Nagy mûveltségû, általánosan elismert kutató. Nevét a nemzetközi szakirodalomban a róla elnevezett betegség ôrizte meg, amelyet 1902-ben írt le elôször, és különített el a veszettségtôl. (FGY)



Azary Ákos
(1850-1888)
» életrajza (Fehér György)
» arcképe (fénykép)
» szobra
» bronz érme
» sírja
» művei
ABC

Orvos-sebészdoktor, állatorvos, nyilvános rendes tanár, a M. kir. Állatorvosi Tanintézet belgyógyászati tanszékének a vezetôje 1882-tôl 1888-ig; az állatjárványtan és állat-egészségügyi rendészet magántanára 1886-tól 1887-ig. Rövid ideig tartó munkásságával a tanintézetben a belgyógyászat oktatása és mûvelése terén új korszakot teremtett. (FGY)